Bár a régebbi könyvtárak "szabadpolcos" rendszerűek voltak, hiszen gyakorlatilag minden könyv a nagyteremben volt, azonban a nagy közgyűjtemények és tudományos könyvtárak 19. századi létrejöttekor ez az elgondolás nem tűnt tarthatónak. Ezért létrejöttek a "raktári rendszerű" könyvtárak, ahol jobb helykihasználással akár többmilliós állományt is el lehetett helyezni. Korunkban megint más tendencia érvényesül, ma olyan könyvtárakat építenek, ahol a nyilvánosan elérhető olvasói terekben jószerivel az egész állomány elfér. A modern alapítású egyetemek közül például a konstanzi könyvtárában több mint félmillió kötet van szabadpolcon egyetlen olvasói térben.